Vastagbélrák

• Mi a vastagbélrák
• Kiket veszélyeztet?
• A vastagbélrák és annak tünetei
• A vastagbélrák és súlyossági fokozatai
• Székletvizsgálat
• Kolonoszkópia
• Megelőzés

A vastagbélrák a fejlett iparú államokban a leggyakoribb rákos megbetegedések közé sorolható. A vastagbélrák és a végbélrák a férfiaknál a harmadik, a nőknél pedig a negyedik leggyakoribb rákos megbetegedés. Ezen rákos megbetegedések gyakorisága a világ különböző országaiban nagyon eltérő. A nyugati országokban nagyon elterjedt, míg az ázsiai és afrikai országokban viszont sokkal ritkábbnak mondható. A vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a rákos megbetegedések sokkal gyakrabban fordulnak elő azon országokban, ahol meghonosultak a nyugati államok étkezési szokásai. Sőt, a vastagbélrák diagnózisa egyre többször áll fenn még azoknál a bennszülött egyéneknél is, akik alkalmazkodtak a nyugati stílusú étkezésmódhoz.

A rákos megbetegedéseknek nemcsak egy okozója ismert. Majdnem minden egyes bélrák jóindulatú (benignus) daganatként kezdődik, mint a vastagbél polip, amely azután fokozatosan elrákosodik. A vastagbélrák diagnózisa a világon naponta mintegy száz egyént érint, ami komoly egészségügyi problémát jelent.

A vastagbélrák és annak tünetei hosszú éveken keresztül észrevétlenül jelen lehetnek a szervezetben és a legtöbb esetben csak lassan fejlődnek. Ebben a cikkben bemutatunk néhány olyan hasznos információt, utasítást, tippet, amelyek elősegíthetik a vastagbélrák és a végbélrák veszélyének korai felfedezését.

Mi a vastagbélrák

A vastagbél az emésztőrendszer olyan része, ahol a szervezet lerakja a megemésztetlen hulladékanyagokat. A vastagbél a végbélben (rectum) végződik, melyek együtt egy hosszú csövet alkotnak. Ennek belső falán jóindulatú (benignus) daganatok – gomba formájú képződmények, úgynevezett polipok keletkezhetnek. Ezektől még nem kell tartanunk, ha időben eltávolítják, akkor nem veszélyesek. A polipok ugyanis jóindulatú elváltozások és ezért nem képesek más szerveket és szöveteket megtámadni. Úgyszintén nem terjednek tovább a test más részeibe. A kolonoszkópia elnevezésű endoszkópos gasztroenterológiai vizsgálat során az orvos a vastagbél vagy a végbél polipjait könnyen felfedi, és műtétileg eltávolítja, így már nem veszélyeztetik a páciens egészségét. Ha azonban a benignus, azaz a nem rosszindulatú vastagbél polipok nincsenek időben eltávolítva, akkor bizonyos idő múltán vastagbélrákká fejlődhetnek. A vastagbélrák és a végbélrák legtöbb esetben valószínűleg az elhanyagolt és el nem távolított polipok következménye, mivel a polipok idővel rosszindulatú daganatokká változhatnak. Ezek aztán gyorsan növekszenek és a vastagbél falán keresztülhatolva megtámadnak más szerveket és szöveteket, sőt átterjednek a távolabbi testrészekre is. Ezekben aztán új rákos áttéteket, úgynevezett metasztázisokat alkotnak, például a májban vagy a tüdőben. Sajnos, az esetek 80%-nál a vastagbélrák vagy a végbélrák csak későbbi fázisban kerül diagnosztizálásra, amikor már a gyógyítása nagyon bonyolult. A teljes gyógyulás akkor már nem valószínű, és többnyire korai elhalálozással jár. A vastagbélrák és a végbélrák (rectum) a szakirodalomban néha közös néven, mint kolorektális karcinóm is előfordul.

További elnevezései: vastagbél karcinóm, a vastagbél rosszindulatú daganata, a vastagbél malignus daganata.

Kiket veszélyeztet?

A rákos megbetegedéseknek nemcsak egy okozója ismert. A vastagbélrák vagy a végbélrák veszélye akkor áll fenn,ha:

• már elmúlt 60 éves


• étrendje javát vörös vagy feldolgozott hús, túl sok zsiradék alkotja, főleg ha emellett étrendjéből hiányzik a zöldség és a rostanyag


• rákos daganat van a test valamely részében – volt mellrákja, vagy prosztatarákja


• vastagbelében polipok találhatóak


• családjában már előfordult vastagbélrák


• gyulladásos bélbántalmakban szenved (Crohn-betegség, Colitis ulcerosa)

Bizonyos genetikus tünetek szintén növelik a vastagbélrák keletkezésének kockázatát, leggyakrabban a familiáris adenomatosis (FAP) és a Lynch-szindróma. A legnagyobb kockázatot, amelyet azonban mindenki saját maga is befolyásolhat, a helytelen étkezési szokások jelentik. Ezt a tények egyöntetűen bizonyítják, hiszen a betegség ott fordul elő leggyakrabban, ahol meghonosodtak a nyugati országok egészségtelen étkezési szokásai. Nem csak a zsiradékok, de a kóros elhízás is (amit gyakran cukorbetegség kísér), olyan tényezők, amelyek veszélyeztetik a vastagbél egészségi állapotát. További kockázati tényezők az alkoholfogyasztás és a dohányzás.

Fontos tényező lehet az életkor is. A kimutatások szerint a vastagbélrákban szenvedő páciensek 90%-a 50 éven felüli.
Ha valamelyik kockázati tényező Önre is vonatkozik, akkor a legrosszabb taktika a tünetek megjelenéséig való várakozás lenne.

A vastagbélrák és annak tünetei

A vastagbélrák sok esetben tünetek nélkül is előfordul. A következő tünetek azonban előre jelezhetik a bélrák jelenlétét:

• véres széklet


• fájó has és az alhas érzékenysége


• hányás, hasmenés, székrekedés, vagy a bélműködés más zavarai


• cérnavékony széklet


• ok nélküli súlyveszteség


• fájdalmas hasgörcsök


• vérszegénység


• gyengültség, túlzott fáradékonyság.

A székletben megjelenő vér jelezhet vérző daganatot. A vér színe változhat aszerint, hogy a bél melyik részében található a daganat. Ha a vastagbél végénél, vagy a végbélen keletkezett, akkor a vér élénkpiros színű és egyértelműen felismerhető. Ha azonban a daganat a vastagbél kezdeténél van, akkor a vér kiszárad még mielőtt kijut a testből, és ezért nem látható.

A végbélrák okozhat cérnavékony székletet vagy székrekedést is, mivel akadályozza a székletnek a végbélen keresztüli kijutását. Más esetben a daganat akár a vastagbél teljes eltorlaszolásához is vezethet. Ilyen esetben a bélen semmi nem tud keresztüljutni, ami fájdalmas görcsöket okoz. Rosszabb esetben a vérzést okozhatja bélperforáció is, ami azonnali orvosi beavatkozást igényel. Az ok nélküli súlyveszteség annak lehet a jele, hogy a daganat jelenléte megváltoztatta a szervezet metabolizmusát.

A külső tünet nélküli vérző daganat további elváltozásokat okozhat. Hosszan tartó vérveszteség következtében csökken a vér vastartalma, ami azután vérszegénységet (anémia) és a vér csökkent oxigéntartalmát okozza. Ez aztán gyakran gyengeséget és fokozott fáradékonyságot okoz.

A vastagbélrák és súlyossági fokozatai

Pontos szűrővizsgálatok segítségével a vastagbélrák felfedezhető még mielőtt a tünetei kialakulnának és nyilvánvalóvá válnának, akkor, amikor még könnyen gyógyítható. Aki a veszélyeztetett csoporthoz tartozik, annak minden esetben szükséges orvoshoz fordulnia és alávetnie magát a kellő kivizsgálásoknak. A vastagbélrák súlyossága szerint öt fokozatra osztható (0, I., II., III. és IV.):

• 0 fokozat: kezdeti stádium, amikor a daganat a bélfal belső oldalán jelenik meg


• I. fokozat: a daganat már beleszövődött a bélfal belső rétegeibe


• II. fokozat: a daganat tovább terjedt a bélfal izomfalába


• III. fokozat: a daganat már a nyirokcsomókba is elterjedt


• IV. fokozat: a daganat elterjedt más szervekbe is – áttétek keletkezése.

A legrosszabb eset az, ha a vastagbélrák nincs időben diagnosztizálva, amikor is már a vastagbélen kívülre is eljut és áttéteket képez a test más részeiben.

Nagyon fontos tudatosítani, hogy ma már a vastagbélrák gyógyítható. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az orvos a daganatot még korai fázisában eltávolíthatja (0, I., esetleg II. fokozat), amíg csak a vastagbélben van jelen. Ha azonban már a vastagbél falán túl is terjed, akkor már a műtéti beavatkozás nem elegendő. Ilyen esetben már a műtéten kívül szükség van kemoterápiás kezelésre is, melynek azonban egész sor mellékhatása lehetséges. Hosszú időtartamú (rendszerint legalább 6 hónapos) és amellett még a páciensnek különböző nehézségeket is le kell küzdenie. A sikeres kezelés befejeződése után rendszeres ellenőrző vizsgálatokra van szükség.

Székletvizsgálat

A székletvizsgálat egyike a vastagbélrák és a végbélrák megállapítására szolgáló alapvető szűrővizsgálatoknak. A széklet okkult vérvizsgálatáról van szó, amely a székletben szabad szemmel nem észlelhető mennyiségű vérnyomot is kimutatja, ami a vastagbélrák jelenlétére utalhat. Ez a vizsgálat azonban gyakran a vastagbélrák vagy végbélrák jelenléte nélkül is lehet negatív eredményű, ezért is fontos ezzel a vizsgálattal egyidejűleg optikus kimutatású, kolonoszkópia vagy szigmoidoszkópia vizsgálatot is végezni. Hangsúlyozni kell azonban azt a körülményt, hogy a szigmoidoszkópia csak a végbélrák jelenlétét tudja kimutatni. Az egész vastagbél és a végbél közös kivizsgálására csak a kolonoszkópia alkalmas, és ennél fogva ez a legalkalmasabb szűrővizsgálat, amelynek segítségével meg lehet állapítani azt is, hogy a rákos elváltozások milyen stádiumban vannak.

Nagyon fontos hangsúlyozni, hogy az okkult vérvizsgálat pozitív eredménye még nem jelenti okvetlenül azt, hogy a páciens rákos megbetegedésben szenved. A székletben előforduló vérnyomokat okozhatja gyomorfekély vagy a nyombél fekélye, kísérő tünete lehet a fekélyes vastagbélgyulladásnak (colitis ulcerosa), vagy előfordulhat a béldudorok gyulladásakor – divertikulózis (erről bővebben A széklet elárulja, milyen állapotban van az emésztőrendszer című cikkünkben olvashat).

Kolonoszkópia

Ezen kivizsgálásnak nagy jelentősége van a vastag- és végbélrák megelőzésében, mert az orvosi vizsgálat során lehetővé teszi a bél- és a végbélnyálkahártya esetleges elváltozásainak közvetlen megfigyelését és felfedését. A kolonoszkópia nélkülözhetetlenné vált az emésztőrendszer komoly megbetegedéseinek megállapításánál, mint például a vérzések, polipok, bélkidudorodások – divertikulumok, izomgörcsök. Azon kívül a kolonoszkópia nemcsak a vastagbélrák és a végbélrák korai tüneteinek felfedezését teszi lehetővé, hanem az olyan beavatkozásokat is, amelyeket azelőtt csak műtéti úton lehetett végrehajtani. Ha szükséges, akkor az orvos a nyálkahártyából szövetmintát vesz (biopszia) és elküldi hisztológiai vizsgálatra, felfedheti adenoma polipok jelenlétét – nem rosszindulatú apró daganatok, amelyek azonban gyakran tartalmaznak rendhagyó módon elváltozott sejteket és rosszindulatú elváltozások okozói lehetnek. Bebizonyosodott, hogy aszerint, hogy ezek a polipok a bél melyik részében találhatóak, ha nincsenek időben eltávolítva, akkor több mint 80%-uk a vastagbélrák, vagy a végbélrák okozójává válhat, melyek kialakulása időnként 10-15 évig is eltarthat. Természetesen, ez nagyban függ a polipok nagyságától, szövettani szerkezetüktől és a sejtelváltozások mértékétől is.

A helyes felelet arra a kérdésre, hogy mikor menjünk kolonoszkópia vizsgálatra: az 50. életév elérését követően, mindenkinek vizsgálat alá kellene vetnie magát. Azonkívül, tekintet nélkül az életkorra és további kockázati tényezőkre halaszthatatlan a kolonoszkópia:

• megelőzés céljából a magas kockázatú egyéneknél


• véres székletnél


• a széklet hirtelen változásainál, például váltakozó székrekedés és hasmenés esetében


• vérszegénységgel egyidejű jelentős súlyveszteségnél


• gyomorfájdalmaknál.

Megelőzés

A vastagbélrák és a végbélrák álnoksága abban rejlik, hogy akár több évig is jelen lehet a szervezetben anélkül, hogy megfigyelnénk valamilyen tünetet. Ezért szükséges az egészségünkhöz való aktív hozzáállás is.

1. Okosan tesz az, aki magától értetődő dolognak tartja a rendszeres és megelőző orvosi kivizsgálásokat, elsősorban:
• 50 éven túli életkor


• ha valamelyik kockázati tényező vonatkozik rá (a családban már előfordult végbélrák, vastagbél polipok vannak jelen, egészségtelen, magas zsírtartalmú és alacsony rosttartalmú ételeket fogyaszt, túlsúlyos, esetleg gyulladásos bélbetegségben (például divertikulózis, Crohn-betegség, fekélyes vastagbélgyulladás - colitis ulcerosa) vagy cukorbajban szenved, dohányzik.
2. Kiegyensúlyozott összetételű étrend. A legideálisabb, ha igyekszik minél kevesebb zsíros húst, valamint hústerméket fogyasztani és helyette minél több rostot tartalmazó ételt, sok zöldséget (nyersen, vagy párolva). Továbbá az étrendből ki kell hagyni azokat az ételeket, amelyek támogathatják a cukorbetegség (a kockázati tényezők egyike) keletkezését.


3. Ellenőrizni a testsúlyt. Összefügg az előző pontban leírt körülményekkel. Ha túl nagy a testsúlya és a BMI értéke 30 vagy ennél több, nagy mértékben fennáll a vastagbélrák veszélye, ezért ilyen esetben a legjobb megelőző módszer, ha igyekszik csökkenteni a testsúlyát.


4. Rendszeres tornázás. Bebizonyosodott, hogy az aktív testmozgás 40%-kal csökkenti a rákos megbetegedések valószínűségét!


5. Jelentkezni genetikai vizsgálatokra, ha olyan családból származik, amelyben a múltban gyakran előfordult vastagbélrák. Az öröklődő vastagbélrák génmutáció hordozóit ugyanis a vastagbélrák nagyobb mértékben veszélyezteti. Ezért nagyon hasznos tudni erről a tényről, és tájékoztatni kezelőorvosát.


6. Abbahagyni a dohányzást. A dohányzó önszántából terheli szervezetét rákkeltő anyagokkal, amelyek felgyorsítják a rákos elváltozások keletkezését, a polipok rosszindulatúvá válását, a már létező rákos szövetek növekedését.

Ezeknek a tanácsoknak betartásával védjük vastagbelünket. A megelőzés nagyon fontos, mert a vastagbélrák és a végbélrák teljes mértékben gyógyítható abban az esetben, ha még időben sikerül diagnosztizálni!

- prof. Dr. Horak Katalin, természettudományok doktora, DrSc.

Colonix Program
Intenzív Belső Tisztító Program
100%-ban természetes, vegetáriánusok is fogyaszthatják

További információ itt...